Vissza a fooldalra

Ez tortent a hetvegen.

Ti-Mi-si hétvége

Eloször is szeretnénk köszönetet mondani fo szponzorainknak akik nélkül az utazás nem jöhetett volna létre.
Köszönjük szüleinknek a sok jótanácsot és az élelmezést, Matyinak hogy hosies küzdelmek árán szétszerelte és becsomagolta a *@* biciklit és kiszállított ( majd haza) a reptérre(és rol).
Köszönet továbbá a határor bácsiknak és türelmes svájci buszsoforöknek.

Csütörtök este:
Miután hatodszor is átpakoltam két picinyke csomagomat hogy leheto leg kisebb súlyú legyen de azért a fontosabb cuccok benne maradjanak a végeredmény elborzasztott. Végül majdnem minden visszakerült hatodszor is a táskákba eredmény: kis tatyi :11,5 kg, nagy 11,8 kg. Mindezek után gyors szundikálás hogy reggel frissen és üdén roboghassak ki a reptérre
Péntek reggel:
Hideg , borús ido, Matyi , Skoda , bicikli, csomagok és én robogása a reptérre.
Reptéren becsekkolás (basszus a bicikli súlyát le se mérték , még vihettünk volna cuccot ? )
Várakozás könyv olvasás, újabb becsekk.
Végre a repülon! ? megtanultam átlátni az embereken (sajna nem tudtam ablak mellé ülni) táj nézése embereken keresztül, olvasás , alvás, megérkezés a svájci reptérre. ? Már csak percek!
Misi fellelése az üveg túloldalán, korai öröm csomag még sehol. Csomag érkezési helyének becserkészése (nem volt könnyu), Táska akrobatikus leemelése a futószalagról az embertömegen keresztül. (mission impossible)
Végre minden megvan ! Boldogan indulok egy 21 egyedik századi madárijeszto képében a kijárat felé, már csak pár lépésre vagyok Misitol amikor megállít egy svájci fickó és hanyagul kikérdez mit keresek az országban, próbálja levarázsolni a jókedvet az arcomról (nem tudja hogy rá csak kínomban vigyorgok mert állati nehéz a két táska és már nagyon szeretném az egyiket legalább a Misire akasztani . Vége meglátja szemben a furcsa csillogás (miszerint HAggyá' má' ember ezen az ajtón én átmegyek biciklistol ha tetszik hanem!)
Nagy az öröm végre megjöttem (és megszabadultam az egyik táskától) !
Nagy nagy puszi Misikének, és már visszük is ki a repülo úttól igencsak megviselt biciklit a buszmegálló felé. Rövid beszélgetés és több puszi után busz megérkezik. A bicikli felrakása buszra nem egyszeru. Ajtó magától becsukódott mire felnyaláboltuk a dobozt így nyomtunk egy restartot. Még egy átszállás és már csak egy kicsit kéne gyalogolni. A kapu orön még átjutunk de a gyalogosan megteendo távolság leküzdhetetlennek tunik. Misi elszalad a délceg fehér cernes drótparipáért hogy majd azon toljuk be dobozt. Drótpari megérkezik és kiderül hogy tényleg inkább kehes göthös *@* bicikli mint bármi más, közlekedni jó érzésu ember már nem nagyon használná csak ha kényszerítik (na minket kényszerítettek a körülmények) de gurul és ez már valami. Már épp "felraktuk" dobozt a tetejére amikor egy kedves idegen ékes angol nyelven megszólít bennünket: Sziasztok! Ne haragudjatok messzire mentek azzal a dologgal mert hogy oszinte legyek rossz nézni!
Így a ficki bevágta csomagokat és Misit a kocsiba és elszáguldott velük.. de nemgem nem olyan könnyüu ám lerázni!
Követtem oket a szar biciklivel egy darabig rajta majd csak tologatva. Olyan magasan volt az ülés (és nem mertem hozzá nyúlni nehogy szétessen a szerkezet) hoyg csak lábujj heggyel tudtam hajtani, jött egy autó gondoltam megállok (aha ekkor jutottak eszembe Misi szavai hogy a fékek egyáltalán nem muködnek) ?
Na azt megúsztam valahogy de már nem mertem rá vissza ülni . Megérkeztem a haza épülethez.
Misi összerakosgatta a saját biciklijét ésn agyon boldog volt. Ebédeltünk és, elmentünk BICIKLIVEL és az életveszélyes *@*ral boltba, és megnézni éloben hol dolgozik a mi Misink. (az épület csúnya)
Este lebattyogtunk vacsizni. Összebarátkoztunk afgánokkal (?) megkóstolhattuk a kajájukat én már nem emlékszem a nevére majd a Misi leírja. De nagyon izgi íze volt nekem izlett nagyon. Kedvesek voltak beszélgettünk velük . Este nagy szundi (én nagyon fáradt voltam ) . Az ágy TÉNYLEG rövid!
Reggel sokáig aludtunk, joghurtos gyümis reggeli. ( nyami)
Majd elmentünk sétálni egyet Genf városába . állati csúnya város , de tényleg. Kivéve az óvárost az nagyon szép. Megvettük Misi vonatjegyét (kár volt!) Láttunk egy nagy szépenkongó harangot eg yparkban. Bekukkantottunk egy kerámia múzeumba ahol kaptunk látványosságos térképet. Az infós néni kedves volt de sokat beszélt azt is foként franciául csak angolosan ejtve így egész értheto volt. Utána irány az óváros. Láttunk sok szép épületet, múzeumokat... végig néztünk két sakk viadalt az egyik parkba . Nagy lebetonozott pályák sok idosebb úr (de fiatalok is) és könnyu muanyag sakkfigurák. Nagyon izgi volt ez is nagyon tetszett. Felmásztunk egy nagy dombra ami szintén sok szép épülettel volt tele. Majd bementünk és megnéztünk egy múzeumot. Hát az alsó 1,5 -2 szint nem volt nagy durranás de a többi nagyon jó volt. Néhány érdekes hangszer, kastélybelsok berendezve, ezüst tárgyak, gyönyöru órák , díszes fegyverek...
Utána kint még megnéztünk egy modern szobrot. Majd haza busszal. Majdnem kimaradt ! Küzdelem a hajnyírókával de végül én nyertem (bár Misi megint nem hagyta hogy Punk frizuja legyen )
Konyha tele afgánékkal, így visszabattyogás a szobába, rövid Csillagkapu nézés , vissz a konyhába, fozocske, utána beszélgetés , mosogatás, irány föl .
Vasárnap reggel, vagyis hajnali 4 kor kelés ? haza kell menni ? ? ? Misi nem akar beleugrani a zsákomba pedig szinte üres. Gyors séta a buszmegállóba hogy 1 busszal menjünk , ne kelljen átszállni. Az elso busz 5.55 kor indul!?
Nálunk katasztrófa lenne ha elotte nem menne busz!
Szépen elértük. Reptéren autómatánál kellett magamnak becsekkolni (mókás). Utána várakozás hogy mehessek a repülohöz. Majd elmentünk a novéreméknek csokit veni , eddig minden szép és jó (könnyek elnyelése eddig sikeres) aztán szomorkodás túl közel van már a kapu ? szomorúan búcsút vettem Misitol és hetven hetedszer is a lelkére kötöttem hogy ne bántsa majd a macskát ha már a lányok befogadják.
Repülo, nézelodés és közben álomba ájulás. Mo. fölött, szép szép csak messze van...
Leszállás. Jéééééééé itt süt a nap és emberileg elviselheto az ido, meleg van! Fura volt.
Matyi volt olyan tündér és elém jött a reptérre és hazavitt , ezúton is köszönet érte!
Itthon furcsa. Ebédre jöttek a novéremék és attól kezdve az egész mintha csak egy rövid álom lett volna .
Nos ez volt a hétvége az én szemszögembol akit érdekel próbáljon meg többet kihúzni Misibol!
Sok szerencsét hozzá!
Timi